| fn GEN. ABST. POZ. [ember(ek)re vonatkoztatva] «általános(an elfogadott,) erkölcsi(leg helyes) magatartás; ill. ennek elvárása, követelménye» |
| Közelebbi kapcsolódások | Távolabbi kapcsolódások | Példamondatok |
|
erény erkölcs közerkölcs tulajdonság |
A becsület mindennél előrébb való neki. A nagyapja becsületre tanította. A becsület ilyenkor azt diktálja, hogy... A tisztesség ilyenkor azt diktálja, hogy... erkölcsi tisztaság és feddhetetlenség jellemzi egyenes gerinc Mindig kiáll az igazság mellett, mert van benne gerinc. Jó erkölcsöket is megronthatnak gonosz társaságok. szavahihetőségéhez kétség sem férhet őszintesége miatt nem sokan barátkoznak vele
|
© 2000-2026 LangBridge Nyelvinformatika