Keresőháló - A nyelvi tartalomkereső

Jelentésközpontok

• becsület, becsületesség, jellemesség, korrektség

fn, foly így is: SPEC. ABST. áll POZ. [ember(ek)re vonatkoztatva] «általános(an elfogadott,) erkölcsi(leg helyes) magatartás; ill. ennek elvárása, követelménye; becsületes volta v. tulajdonsága vkinek»

Közelebbi kapcsolódások

Távolabbi kapcsolódások

Példamondatok

erény
közerkölcs
magatartás
tulajdonság
viselkedés

Apám eszménye a becsületesség volt.

A becsületessége miatt tisztelik annyian.

A nagyapja becsületre/becsületességre tanította.

A becsület/becsületesség ilyenkor azt diktálja, hogy... A tisztesség ilyenkor azt diktálja, hogy...

becsületességében senki sem kételkedett